Ma délután kijöttek hozzánk a nagynénémék, és együtt töltöttük a délutánt. Zoli, a nagynéném barátja elhozta az íját, és szórakoztunk kicsit. Készítettünk pár képet!







Seppy is nagyon élvezte a dolgot, szívesen jött-ment farokcsóválva, érdekelte ami történik... :)

Egy kicsit unatkozunk...

Úgy alakult sajnos, hogy kb három hete beteg vagyok, így Seppynek nem igazán van kivel játszania. Napközben ágyban fekszek, és az esti séták is elég régóta elmaradtak. Egyik este úgy döntöttem, hogy beengedem Seppyt a házba, hogy legalább kicsit simogathassam. Mivel elég késő volt úgy döntöttem, hogy hagyom had aludjon bent. Aranyosan elnyúlt az ajtó előtt a hűs kövön és boldogan aludt egész éjszaka egyetlen nyüszmörgés nélkül... :)

Kis játékos. :)

Sziasztok!

Elég régen írtam ebbe a blogba, de igazán nem nagyon volt mit megemlíteni. :)
A mai játszadozás viszont nagyon érdekesre és aranyosra sikerült... :)

Éppen tévét néztem, amiben kutyás film ment. Meg akartam mutatni Seppynek, kíváncsi voltam mit szól hozzá, így a nevét kiabáltam. Egyszercsak megjelent az ajtóban a nagy fehér golden, egy narancssárga kis labdával a szájában. A farkát az égnek tartotta, a testhelyzete izgatott volt, én pedig nem tudtam ellenállni örömtől és energiától boldog pofikájának... :)

Kivettem a labdát a szájából, és először csak egyhelyben állva elhajítottam. Seppy izgatottan utánarohant, és visszahozta. De nem hagyta annyiban a dolgot, nem akarta hogy csak álljak ott egyhelyben, így elkezdett incselkedni is.
Amikor épp elvettem volna tőle a labdát elfutott, majd hirtelen megáltt, visszapillantott, és a tekintete azt harsogta: "Na gyere, kapj el ha tudsz!"
És amint úgy látta sikertelen a menekülés mert úgyis utolérem, hanyadt dobta magát, és hevesen csóválni kezdett... :)